Több lakás, egy helyrajzi szám (osztatlan közös)? – a közös tulajdon magyarázata

Sokan nem tudják, hogy ha egy ingatlan egy helyrajzi számon szerepel, de több lakás van benne kialakítva (például ikerház vagy társasház-szerű beépítés), az közös tulajdonnak minősül.

Ez azt jelenti, hogy minden tulajdonostárs az egész ingatlan tulajdonosa, nem csak a „saját lakásáé”. A tulajdoni hányaduk arányában vannak jogaik és kötelezettségeik az egész ingatlanra nézve.

⚖️ Tulajdonostársak jogai és kötelezettségei:

🔹 Használhatják az egész ingatlant, a "saját lakás" használata akkor rendezett, ha létrejött közöttük használati megállapodás,

🔹 A közös részeket (pl. udvar, kerítés, bejárat) közösen kell karbantartani és finanszírozni,

🔹 A másik tulajdonostárs engedélye nélkül nem értékesíthető vagy építhető át a közös ingatlan.

📜 Használati megállapodás – elengedhetetlen!

A gyakorlatban az osztatlan közös tulajdon problémamentes működéséhez írásbeli használati megállapodás szükséges.

Ebben a tulajdonostársak pontosan rögzítik:

➡️ ki melyik lakrészt, udvarrészt, garázst használja,

➡️ hogyan oszlanak meg a közös költségek,

➡️ és hogyan kezelik a közös karbantartásokat, fejlesztéseket.

A megállapodást ügyvéd által ellenjegyzett formában célszerű elkészíteni, mely akár a Földhivatalhoz is benyújtható (így a későbbiekben biztosan rendelkezésre fog állni az okirat).

🧱 Hogyan szüntethető meg a közös tulajdon?

1️⃣ Megállapodással – egyik fél kivásárolja a másikat, vagy közösen eladják az ingatlant.

2️⃣ Bírósági úton – ha nincs megegyezés, a bíróság dönthet az eladásról (árverezés) vagy (ha lehetséges) a természetbeni megosztásról.

3️⃣ Társasházzá alakítás – ha a feltételek adottak (külön bejárat, önálló közművek), társasház alapítása is lehetséges, így a lakások önálló helyrajzi számot kaphatnak.

💡 Tipp: Osztatlan közös tulajdon esetén mindig kérj jogi tanácsot vásárlás vagy eladás előtt! Egy jól elkészített használati megállapodás megóvhat éveken át tartó vitáktól.

(A jelen poszt célja a figyelemfelkeltés és a tudatosság növelése, nem minősül jogi tanácsadásnak.)

forrás: Dr. Szűcs Márta (https://www.facebook.com/szucs.marta.3)

Címkék:

Megosztás: