készült: 2022. november

Országunkban a digitális bankolás virágkorát éri. A magyar emberek 2/3-a mostanra bankszámlára kapja a fizetését, amelyből a lakossági vásárlások kiegyenlítésének 57 százaléka bankkártyával is történt. Vásárlásszámot tekintve az előző évhez képest 29%-os az emelkedés.

Hogy a jövőben könnyebben lehessen követni a folyamatokat, a fejlődés mérése érdekében Mastercard kifejlesztette a digitális fizetési indexet, amely során egy 100-as skálán keresztül mérhető a magyarok hajlandósága a pénzügyi digitalizáció nyújtotta lehetőségek befogadására. Az eredményekről készített riportok alapján:

- 2020. évben 51 pontot (file:///C:/Users/milon/Downloads/digitalis-fizetesi-index-magyarorszag-2020_riport%20(2).pdf);

- 2021. évben 58 pontot kaptunk (file:///C:/Users/milon/Downloads/MC_DPI_Whitepaper_Hungary_2021_HU.pdf).

A riport alapján az infrastruktúra, illetve a kártyahasználat emelkedett meg jelentősen az elmúlt időben. A használat emelkedését a kormány is elősegítette a 2005. évi CLXIV. törvény módosításával, amely alapján 2021. január 1-től minden online kasszára kötelezett kereskedő és szolgáltató vállalkozás a készpénz mellett elektronikus fizetési megoldást is köteles biztosítani vevői részére.

Persze más tényezők is szerepet játszottak a digitalizált kereskedelem fejlődésében. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint a legfőbb ilyen ok az emberek biztonságérzetének javulásában keresendő.

Persze melyik bank nem apellálna a biztonságra a működése során? Véleményem szerint nincs az a bank, amelyik nem hallgatja el az intézményüket ért visszaéléseket a működésével kapcsolatos biztonság illúziójának fenntartása érdekében.

Aki a pénzforgalmát szigorúan a digitális világban kezeli szerintem biztos, hogy belefutott már olyan trójai falovakba, amik egy ártalmatlannak tűnő program, oldal, levél futtatásán, olvasásán keresztül befészkelik magukat a telefonunkba, illetve számítógépünkbe és a mindennapjaink megfigyelését követően apránként elkezdenek „vásárolni” a számlánkról. Tapasztalatból mondom, nagyon ügyes módszerekkel dolgoznak.

Ez bárkivel megtörténhet, az elmúlt években velem is megesett már kétszer. Viszont pozitív példaként említeném meg K&H Bank hozzáállását. Miután észrevettem, hogy visszaélés történt (sajnos több hónap után) felvettem velük a kapcsolatot és véleményem szerint profin kezelték az ügyet. A szituáció megvizsgálását követően azonnal kártalanítottak és ami még meglepőbb volt, hogy skerült nekik egy karib-tengeri szigetcsoport fantomcégét utolérniük és akárhogy is, de rákényszeríteni, hogy utalják vissza az összes eltulajdonított pénzemet (sajnos a megelőlegezett kártalanítást ezek után vissza kellett utalnom ). Egy másik banknál vezetett bankszámlához tartozó bankkártyát használva is megesett egy hasonló szituáció, azonban az Ő esetükben közölték, szerintük én legálisan vásároltam, nincs okom a panaszra.

De tudok olyan szituációról, ahol feltörték a bank rendszerét és egy magán számlához regisztrálták a saját „hamis” bankkártyájukat, majd másnap „teljesen legálisan” tudtak volna levenni pénz, használni a számlát. Balszerencséjükre túl nagy összeggel próbálkoztak, így a tranzakció gyanússá vált a banknak, ezért tranzakció tiltása mellett jelezte a tulajdonosnak a történteket.

Ki tudja hány verzió esik meg a lakossággal nap mint nap, amiről nem is tudunk, vagy csak nem merjük beismerni, hisz itt mindenki tudatosan cselekszik és megtesz minden óvintézkedést.

Az a meglátásom, hogy a digitalizálás fejlődésének oka a lehetőségek javulásán és a biztonságon felül sokkal inkább írható a kényelem számlájára. Az ember a kényelme érdekében hajlamos akár a saját biztonságát is feláldozni egy bizonyos szintig. Legfőképpen akkor érvényesül ez a tényező, ha nem látja a választásában rejlő esetleges veszélyeket – egy amerikai kutatás során önkéntes alapon felajánlották egy irodaház dolgozóinak, hogy ültessenek be egy digitális eszközt a karjukba (mint a transzponder, avagy chip a kutyátokban), amely révén nem lesz szükségük az épületbe történő be-, illetve kilépéskor egyéb kártyát használniuk. A dolgozók közel 70%-a azonnal élt a lehetőséggel, még annak árán is, hogy ez által a cég vezetése az egész napjukat tudta montírozni, mikor merre jártak, hol töltötték a munkaidejüket –.

A Covid-19 pandémia erre még rásegített, hisz mindenki igyekezett minimalizálni a személyes kontaktusokat. Aki csak tehette online vásárlásokkal kezdte kielégíteni a szükségleteit és ha ez nem volt lehetséges legalább kártyával fizetett a közvetlen érintkezés elkerülése érdekében (ez nem ide tartozik, de érdekes, hogy a randizni ugyanolyan hatékonyan lehetett, a covid ott nem terjedt )

Soraim végére érve úgy tűnhet ellene vagyok a pénzügyi életünk digitalizációjának. Ez egy csöppet sincs így. Hiszek a fejlődésben és szükségesnek is tartom, legyen az az életünk bármely területe. Egy kis érdekesség, hogy ha közigazgatást teljesen digitalizálnák (pl. Észtország), az évi kb. 500 milliárd forint spórolást jelentene az államnak. De feleslegessé válhatna készpénz, nem kellene gyártani, óvni. Nem beszélve a gazdaságról, amelyet nagy mértékben lehetne fehéríteni vele. Szóval ez még jól jöhet nekünk, viszont a digitális életünkben rendkívül fontos, hogy megtegyük a szükséges lépéseket a biztonságunk fenntartása érdekében. Itt sajnos nem segít sem a biztonsági zár, sem a riasztó, esetleges egy óriás farkasölő az udvarban.

A számlavezetés tekintetében számomra leginkább bevett megoldás az lett, hogy külön folyószámlát vezetek az online vásárlások kezelésére és ott is csak annyi pénzt tartok, ami erre szükséges. De fontos lehet még a számlánkon jól beállított limitek használata. Szerencsére napjainkra szinte minden pénzintézet egy tranzakciót megelőzendő lépésként többlépcsős azonosítást alkalmaz.

De itt van még néhány jótanács a biztonságosabb bankolás érdekében:

- soha ne adj ki internethozzáférés-jelszót, bankkártya PIN kódot senkinek (még a bank sem kérhet ilyet személyesen vagy telefonon, ill. interneten), amennyiben pedig ilyet használsz, akkor azt tedd fokozott óvatossággal, különösen internetkávézókban és ismeretlen helyeken;

- minden bizonylatot, számlát, szerződést rakj el legalább addig, míg bankod vissza nem igazolja a számlakivonaton a tranzakciót;

- látszólag a banktól érkező adategyeztető e-mail MINDIG adathalász kísérlet, a bankok ugyanis e-mailen sosem kérnek ilyesmit! Ha a levélben egy weboldal linkje szerepel, ellenőrizd, hogy a webcím ún. domain része valóban az-e, amelyiket vártad (pl. www. https://ip-international.eu)! Ha nem, azonnal szakítsd meg a kapcsolatot és jelentsd bankodnak az esetet;

- kártyád vagy internethozzáférési kódjaid sose írd fel sehová, hanem tanuld meg! Ha mégis felírni kényszerülsz, akkor rejtsd azt el egy hosszabb számsorban, vagy szövegben, amelyből csak Te tudod kiolvasni a valódi kódot;

- számítógépeden és okostelefonodon folyamatosan használj frissített vírusvédelmet, valamint adathalászat elleni kémprogramvédelmet (ezt a mai vírusirtók általában már tartalmazzák), illetve telepítsd folyamatosan az operációs rendszerek biztonsági frissítéseit, amint azok felmerülnek, mert a rosszindulatú támadók ezen keresztül is megtudhatják az internet hozzáférési jelszavaid;

- ha PIN kódot választasz, akkor ne válaszd a születési évszámod, az irányítószámod, továbbá az azonos számjegyeket (pl. 1111);

- a legtöbbet megelőzéssel tehetsz: kérj biztonságosabb elektronikus bankkártyát, válassz olyan internetbank jelszóvédelmet, mely SMS-ben küldi a belépési, jóváhagyási jelszót vagy használj jelszógeneráló eszközt, ún. tokent vagy azonosító chipkártyát. Ezekről bankodtól kaphatsz felvilágosítást. Bankkártyád limitáld le egy ésszerű napi költési limitre és kérj SMS értesítést minden tranzakciódról, internetbank belépésről!

A számlákon tartott összegeket illetően meg javaslom tegyétek valamilyen befektetésbe, -legyen az állampapír, biztosítás, vagy esetleg ingatlan-, hiszen a jelenlegi inflációs környezetben lopásra sincs szükség, hogy minden évben elveszítsük a megtakarításunk vásárlóértékének egy jelentős részét.