készült: 2022. október

Megéri majd 2023-ban felújítani?

Szerintem nagyon is! El is mondom, hogy miért.

Lassan összeszámolni sem lehet, annyi cikk szól az elöregedett ingatlanok rossz energetikai tulajdonságairól, a felújítások hatalmas költségeiről. Nem mondom, hogy bármelyik is hazudna nektek kedves olvasok, azonban véleményem szerint egyik sem (vagy csak elenyésző számban) gondolkodik hosszabb távon. Nem figyelik a változásokat.

Én egy ideje figyelem már az árutőzsdét (pl. https://tradingeconomics.com/). Nehéz nem észrevenni, hogy például a fűrészanyag, réz, acél, alumínium ára mostanra hatalmas zuhanások mellett (csúcsáraikhoz képest -35-70%) visszaesetek a 2018-2020-as szintre egytől-egyig.

Miért is történik ez?

Hát mert az építőiparhoz szükséges nyersanyagok árának legnagyobb felhajtója az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA), illetve a Kínai Népköztársaság építőiparának feneketlen bendője volt. Gyakorlatilag minden nyersanyagot felvásároltak, amihez csak hozzáfértek. Viszont – ahogy már az előző posztjaimban is kifejtettem – mostanra mindkét Góliát ipara kapott egy-egy formás kavicsot a szeme közé, amelynek következtében visszaesett az igénye (USA-nak a saját jegybanki kamata, Kínának a China Evergrande Group ingatlanfejlesztő vállalatcsoport bukása volt az okozó). Persze a kamatok minket is elér, csak kicsit később. Annál nagyobb lesz a mi pofonunk, de azt nem most fogom kifejteni.

A termelés maradt, a fogyasztás csökkent. Könnyű matek. Jön az „olcsóság”!

Hogy ezt miért nem vettétek a boltokban eddig észre?! Mert ami a tőzsdén történik ma, az maga a jövő! Minden árucikk előre van árazva, így számotokra ezek kb. fél év múlva fognak megjelenni azokon a képzeletbeli polcokon. Tudom más nyersanyagok is szükségesek egy felújításhoz, de nagyon meglepődnék, ha azoknál a tételeknél nem ugyanaz a folyamat játszódna le.

Jó. Mondjuk, hogy a nyersanyag ára várhatóan lemegy. De a munkálatokhoz hiányzik egy másik kulcsfontosságú tényező is, mégpedig a munkaerő, vagy ha van, azt nem lehet megfizetni.

Úgy gondolom a jövő évben ez sem lesz akkora gond, mint mostanság. Persze nem fog minden sarkon egy építőbrigád lebzselni „had dolgozzak ingyen” táblával az ölében, de feltehetőleg ezen a fronton is könnyebb lesz zöldágra vergődni.

Ha megnézitek a KSH statisztikai mutatóit (https://www.ksh.hu/heti-monitor/index.html... ) látjátok, hogy 2022. július hónaptól az „építési engedélyt kapott lakóépületek összes alapterülete” teljesítménye csöppet sincs emelkedő pályán (ZUHAN). A 2021. augusztus bázisához viszonyítottan 50,4%-kal kevesebb szerződéskötés sem nevezhető egy elhanyagolható csökkenésnek.

Kevesebb építkezés, több rendelkezésre álló munkaerő (illetve még több eladatlan nyersanyag).

Végül el is érkeztünk a gondolatom lényegi részéhez. A jelenlegi helyzet szerint a jövő év elejére a régi, elavult lakóépületek piaci ára SAJNOS nagyon alulról fogja súrolni a békának azt a bizonyos hátsó fertáját, ha nem teszi már most is azt. Méltatlanul kerülnek statikailag erős, akár nagymúltú épületek gyakorlatilag eladhatatlan kategóriába a megszámlálhatatlanul túlsúlyban lévő, pánikot keltő és meggondolatlan médiatartalomtól, ami kering nap, mint nap a világhálón, vagy kerül vetítésre a tévéképernyőkön.

Holott a fentiek alapján igenis van bennük potenciál, amit vétek lenne figyelmen kívül hagyni!

Lehet-e soraimnak bármi akadálya, ami meggátolná a felújítási költségek csökkenését?

Véleményem szerint valamilyen szintű csökkenést muszáj, hogy generáljon a piac. Az egyetlen tényező, ami a mértékét befolyásolni tudja nem más, mint a mi nemes fizetőeszközünk jövőbeni tündöklése lehet. Ha valami csoda folytán (mondjuk rendíthetetlen vezéreink helyes cselekedeteinek hála) ez is tud valamelyest konszolidálódni, úgy ez a csökkenés nagyságrendileg is kiemelkedő lehet.